Április utolsó és május első napja nemcsak a majális és a ballagások miatt nevezetes, hanem egy feledésbe merülő népszokás miatt is. A májusfa állítás lassan ősi hagyománynak tekinthető, ami elsősorban európai, főleg germán eredetre vezethető vissza. Szélesebb körben csak a középkorban terjedt el, azonban a hozzá kapcsolódó ünnepségek valószínűleg az ősi indiai és egyiptomi termékenységi fesztiválokból gyökerezik. Május elseje a fiatalság tavaszi örömünnepe, a májusfa, vagy a zöld ág a természet újjászületésének a szimbóluma, ugyanakkor az udvarlási szándék bizonyítéka és egyben szerelmi ajándék is.
Vas megyeszerte április 30-án és május elsején a hagyományoknak megfelelően sok településen helyi civilek is májusfát állítottak. A vírus végre elvonult, így ismét összetalálkozhattak a közösségek, közösen vehettek részt az ünnepi eseményeken.
Vásárosmiskei Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület tagjai a falu fájának felállításában segítettek és egyben a névnaposokat köszöntötték.
Május elsején közel huszonöt civil szervezet gyűlt össze a sárvári várparkban, hogy egyedileg feldíszítse, majd felállítsa a májusfáját. Köztük voltak Sárvár Város Polgárőr Egyesület tagjai is. A "májusfa ligetben" tizennyolc fát állítottak fel összesen a civil egyesületek. Remek hangulatban, közös egymást segítő légkörben telt el így az ünnep.
A polgármesteri hivatal és a tűzoltóság épülete előtt állnak Csényében azok a májusfák, melyeket a helyi egyesület tagjaival közösen állítottak fel. A megyében Körmenden, Vépen, Kőszegen és Olaszfán is az önkéntesek segítségével kerültek felállításra a májusfák.
