Hazánkban a közúti közlekedés terén az elmúlt egy évtizedben jelentős eredmények születtek. Erre a legjobb példát a halálos áldozatok számának alakulása mutatja, mely egy évtized alatt csaknem a felére csökkent (a 2007. évi 1 232-ről 2017-ben 624-re).
Szomorú trend ugyanakkor, hogy a személysérüléses, s ezen belül is a halálos közúti balesetek okozásában egyre nagyobb a fiatal generáció, a kevés vezetési gyakorlattal rendelkező személyek aránya. Hazánkban a közúti balesetben meghalt, ill. megsérült személygépkocsi vezetők mintegy 15-17 %-a még nem töltötte be a 24. életévét.
Nagyon fontos, hogy a fiatal járművezetők az átlagosnál nagyobb figyelmet kapjanak, a szabályozási háttér kialakítása, a prevenció, és egyéb szakterületeken egyaránt. Örvendetes, hogy a nemrég megindított KRESZ-faktor kampány elsődleges célcsoportját éppen a friss jogosítvánnyal rendelkező fiatalok (17–25 év), és rajtuk keresztül szüleik, családtagjaik alkotják.
Az érintett fiataloknak meg kell tanulniuk a közúti közlekedés szabályait, és a vezetői engedély megszerzése után minél előbb meg kell szerezni azt a rutint, mely a biztonságos önálló közlekedéshez elengedhetetlen (akár extrém időjárási és útviszonyokkal is találkozhatnak járművezetés során).
A vizsga sikeres letételét követően az első vezetői engedélyüket megszerző gépjárművezetők többsége általában csekély közlekedési tapasztalattal rendelkezik. A tapasztalatlanság számos probléma forrása akkor, amikor a kezdő vezetők már kíséret nélkül, önállóan jelennek meg a forgalomban, s egyedül kell döntéseket hozni általuk sokszor ismeretlen szituációkban.
A fiatal járművezetők közlekedésének speciális kockázatai vannak. Gyakori közlekedésbiztonsági probléma a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának mellőzése, alkoholos befolyásoltság, illetve a friss jogosítvánnyal rendelkező sofőröknél a túlzott önbizalom és a megfelelő rutin hiánya.
Melyek a kezdő vezetők által okozott balesetek főbb jellemzői?
A statisztikai adatokból a kezdő vezetők vezetési gyakorlatának hiánya, a rutintalanság egyértelműen kimutatható. A kezdő járművezetők 2016-ban a személysérüléses közúti közlekedési balesetek 7,2 %-át okozták (16 627 balesetből 1204 esetben). (2017. évi KSH adat ezzel kapcsolatban még nem áll rendelkezésre).
A kezdő vezetők rutintalanságát, tapasztalatlanságát jól illusztrálja, hogy a farolás, felborulás és pályaelhagyás miatti személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek, valamint az álló járműnek és szilárd tárgynak történő ütközések aránya magasabb az átlagnál. Az összes gépjárművezető tekintetében az utóbbi esetben 7 %-os az arány a kezdő gépjárművezetők 8,1 %-ával szemben, viszont a megcsúszás, farolás, felborulás pályaelhagyás tekintetében az átlag 18,5 %-kal szemben a kezdő vezetőkön belüli részaránya 27,6 %.
A 2016. évi statisztikai adatok alapján a kezdő járművezetők által okozott balesetek (1204) jelentős része, 45,7 %-a (551 baleset) a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt következett be. Második jellemző baleseti ok az irányváltoztatás, haladás, bekanyarodás szabályainak meg nem tartása 24,4 % (294 baleset).
A kezdő vezetők lakott területen belül jellemzően több személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoznak, mint lakott területen kívül (kb 60%) A kezdő vezetők által okozott közúti balesetek aránya a főútvonalakon és az egyéb utakon (pl. lakott területen belül található mellékutakon) kimagasló, míg a gyorsforgalmi utakon jellemzően ritkábban közlekednek. A 0-2 év vezetési gyakorlattal rendelkező személygépkocsi vezetők balesetei az átlagosnál magasabb arányban következnek be útkanyarulatokban, valamint az úgynevezett „S” kanyarokban. Az útkereszteződésekben, az egyenes vonalú útszakaszokon és az egyéb útszakaszokon okozott baleseti arányuk ennél jóval kisebb. A kanyarokban bekövetkezett balesetek magas száma a kezdő vezetők járművezető képességeinek hiányosságára, rutintalanságára, s tapasztalatlanságára utal.
Hasonló következtetést vonhatunk le az éjszaka, illetve rossz látási körülmények melletti közlekedéssel kapcsolatban is. A kezdő vezetők az átlagosnál nagyobb arányban okoznak személysérüléses közlekedési balesetet nehezített időjárási körülmények között, valamint éjszaka.
A kezdő vezetők szabályozásáról
Korlátozás mindössze két területen valósul meg:
– a kezdő vezetői engedéllyel az „AM”, az „A” és az „A” korlátozott kategóriára, továbbá az „A1”, az „A2” és a „B1” kategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható,
– a „B”, a „C” és a „D” kategóriára, továbbá a „C1” és a „D1” kategóriára érvényesített bejegyzéssel – a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével – pótkocsi nem vontatható.
A „kezdő vezetői engedély” minősítés a vezetői engedély visszavonásának leteltét követően újra kezdődik, ha
- a) a „kezdő vezetői engedély” időbeli hatályának időtartama alatt elkövetett közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt a vezetői engedély jogosultját a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen eltiltja a járművezetéstől, a járműfajtától vagy a kategóriától, vagy
- b) a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényben meghatározott ponthatár „kezdő vezetői engedély” minősítés időbeli hatályának időtartama alatt történt elérésének vagy meghaladásának következtében a vezetői engedély jogosultja vezetési jogosultságának szünetelését a közlekedési igazgatási hatóság véglegessé vált döntésével elrendeli.
Forrás: www.baleset-megelozes.eu
