Az OPSZ elnöksége március 31-i online ülésén döntött arról, hogy elfogadja Lezsák Sándornak, a Parlament alelnökének felajánlását, így július 8-án, a Lakiteleki Népfőiskolán rendezi meg az Országos Polgárőr Napot. A testület emellett jóváhagyta a májusi Küldöttgyűlés, valamint a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elé kerülő, a Polgárőrség 2022-es tevékenységéről szóló beszámolókat is.

Az ülés elején Dr. Túrós András két jó hírrel is szolgált. Bejelentette, hogy az elmúlt héten a belügyminiszter javaslatára, a Kormány plusz 100 millió forintos támogatást szavazott meg a Polgárőrségnek, így az OPSZ idei támogatása 1 milliárd 350 millió forint lesz, ami biztosítja a megfelelő működést. A 100 millió forintból 80 milliót a létszám és a bűnügyi fertőzöttség alapján, a megyei szövetségek között osztanak szét. A fennmaradó 20 millió forintot jutalmazásokra, felmerülő rendkívüli költségekre és a Polgárőr Napra teszik félre.

Az elnök bejelentette azt is, hogy bár az OPSZ már azon gondolkodott, hogy takarékossági szempontból idén csak egy visszafogott, kis költségvetésű és létszámú Polgárőr Napot tart, végül mégis sor kerülhet az országos találkozóra. Lezsák Sándor sietett a polgárőrök segítségére és felajánlotta a Lakiteleki Népfőiskola területét, így az Országos Polgárőr Napot, július 8-án, mintegy 1000 polgárőr részvételével, a Lakiteleki Népfőiskolán rendezi meg a Szövetség.

Gőzerővel készül az elnökség az idei Küldöttgyűlésre. A testület ezért megvitatta, majd jóváhagyta a küldöttek elé kerülő, a Polgárőrség tavalyi tevékenységéről szóló, beszámolót, amelynek egy rövidebb változatát megküldik az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának is. A beszámoló részletes adatokkal támasztja alá, hogy a 2022-es év, kiemelkedő éve volt a Polgárőrségnek, nem csak a határvédelmi szolgálatok, hanem a számos más elvégzett feladat teljesítése miatt is.

A testület, tájékoztató jelleggel, meghallgatta és tudomásul vette, az ugyancsak az Országos Küldöttgyűlés elé kerülő, Felügyelő Bizottsági és Etikai Bizottsági beszámolókat. Előbbi leszögezi, hogy az OPSZ gazdálkodás átlátható és jogszerű, a Gazdasági Igazgatóságtól ugyanakkor precízebb ellenőrzést kér a jövőben a költségvetés végrehajtása során.

Az etikai beszámolóból az derül ki, hogy a Polgárőrség etikai helyzete jó, átláthatósága megkérdőjelezhetetlen, nincsenek kiemelkedő ügyek, amelyeket a bizottság ne tudna kezelni, mégis a bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a Polgárőrségről szóló törvény őszi módosítását követően, nagyobb hatékonysággal működhet majd a testület.

Az elnökségi ülésen a legnagyobb vitát a drónok polgárőrségen belüli alkalmazásáról szóló tájékoztató anyag váltotta ki. Na, nem a tartalmát illetően, hanem azért, hogy miből és milyen módon legyen finanszírozva a drónos képzés és vizsgáztatás. Egyre több egyesület rendelkezik drónokkal, amelyek használatát szigorú szabályokhoz kötik a hatóságok, éppen ezért a tanfolyamokat és a vizsgákat csak akkreditált oktatók, cégek végezhetik, ez pedig nagy számban komoly költséggel jár.

Dr. Túrós András végül azzal zárta le a vitát, hogy a Szövetség vizsgálja meg, milyen együttműködést tudna kialakítani a témában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. Emellett arra kérte a megyéket, írják össze hány drón van összesen az országban a polgárőr egyesületek kezelésében, azt is kérte a szakterületektől, hogy szeptemberig készítsenek egy OPSZ szabályzatot a drónok használatáról.

Az elnökség a továbbiakban szavazott az idei polgárőr város, község, budapesti kerület pályázat kiírásáról.

A testület emellett jóváhagyta, hogy az OPSZ a tagjai közé fogadja a Bács-Kiskun Vármegyében működő Radar Őrség Polgárőr Egyesületet (RŐPE)

Bakonyi Ágnes, OPSZ